Itt vagyok most egymagam,szívem olvadt jég
Falevél táncol a szellővel és felhős az ég.
Nézem a világot,ami engem körbevesz
Az emberek közül egy vagyok,de a magány tönkretesz.

Keresném az értelmét,hogy miértélek még
De nem kaptam rá választ,és messze van az ég
Vártam a társamat,de nincs aki átölel
Kérdezem hát:mit érek egy sérült lélekkel?

És csak sodródom az élettel.

Nincs már menekvés,sodródom tovább
Nem látom az életnek a szebbik oldalát
Úgy élem az életet,hogy semmi sem boldogít
Ha földre löknek és bántanak,senki sem segít.

Senki sincs,aki meggyógyít.

Mondd meg,mit érek egy sebzett lélekkel?
sodródom az élettel.