Dory: Zokog az ég. Sírnak a felhők.
Téged gyászol a világ.
Az esőcseppek alatt lehajtja kis fejét
Minden apró virág.
Miért éppen te? Ez aljasság!

Dörög az ég, tombol a vihar
Tested jéghideg.
Te voltál az egyetlen ember,
Aki megnyugtatta a lelkemet.
Oly kevés volt az idő, mit együtt töltöttem veled!

Többé nem csókolsz, és többé nem ölelsz át.
Gyűlölöm és átkozom ezt a zord éjszakát!

R., Messze jár az összes pillanat
Csak az emlék, mi itt marad.
Miért van így, hogy épp te távoztál?
Miért érted jött a halál?!

Segítettél, óvtál a bajtól,
Jó ember voltál.
Átok ült rajtunk, mióta
Először megcsókoltál.
Azt mondtad, velem maradsz, de elhagytál!

Szívem úgy fél, nem tudom, mi lesz.
Nélküled mit érek én?!
Nem fogod kezem, s én elvesztem
A fájdalom mélyén.
A bimbózó szerelmünk most véget ér!

Miattam lett így. Meghaltál, hogy én éljek.
Tönkretesz a fájdalom, és úgy félek!

Dory+kórus: R., Messze jár az összes pillanat
Csak az emlék, mi itt marad.
Miért van így, hogy épp te távoztál?
Miért érted jött a halál?!

kórus: Oly szép volt...
Dory: Túl szép volt!
kórus: Már elmúlt.
Dory: Mindez csak a múlt!
kórus: Elhunyt Adam.
Dory: Gyere vissza értem!

Dory+kórus: R., Messze jár az összes pillanat
Csak az emlék, mi itt marad.
Miért van így, hogy épp te távoztál?
Miért érted jött a halál?!